Ma melyiket válasszam Magritte műtermében?

drMáriás

G. Péter egy teljesen hétköznapi fiatalember volt. G. Pétert néha zavarta, hogy teljesen hétköznapi, ezért olykor elnézett az álarcboltba, s felpróbált ezt-azt. Nem érzett semmi különöset az álarcokkal kapcsolatban. Mindegyik egyforma volt a számára. Egyszerűen csak szeretett volna kicsit izgalmasabbá válni, s jobban megfelelni mindenkinek. Elkezdte gyűjteni az álarcokat. Aszerint, hogy kiket szerettek a szülei, a barátai, a munkahelyén, a klubban. A barátai szerettek a világbékéről álmodozni. Ezért ha közéjük ment, akkor Obama-álarcot öltött, mert akkor egy Nobel-díjas békeharcos volt egy kicsit ő is. Tetszett neki a Thatcher is, akinek viszont munkahelyi főnöke volt nagy tisztelője. Ezért egy idő után abban járt be dolgozni a konzervatív könyvelőirodába. Édesapja munkásember volt, aki gyűlölte a gazdagokat. Egy kis külvárosi földszinti lakásban élt. Ha meglátogatta, rendre a Lenin maszkot vette a fejére, mert akkor apja megnyugodott, hogy fia jó úton jár. Volt egy laza baráti társaság, akikkel szombat esténként találkoztak egy tengerparti szórakozóhelyen. Ők mind nagyon kedves emberek voltak, de nagyon különböző világfelfogásúak. Ezért ha közéjük ment, akkor a Marilyn maszkot vette fel, mert őt ott mindenki szerette. G. Péter így megfelelt mindenkinek, amitől végre megnyugodott. G. Péter azt gondolta, most már végre mindenki szereti, elfogadja, tiszteli őt. Azonban G. Péterről már senki sem tudta, hogy valójában kicsoda. Így egyre kevésbé érdekelte őket. Amikor megkérdezték őket G. Péterről, igazából semmit se tudtak róla mondani. Így nem is tudjuk, hogy mi lett vele, és, hogy volt-e egyáltalán. A múltkor tűvé tettük a temetőt, de sehol se találtuk a sírját. És semmilyen dokumentumot se találtunk vele kapcsolatban az anyakönyvi és rendőrségi nyilvántartásban sem. Egyetlen fotót sem, amely alapján megismerhetnénk. Azt mondják, talán nem is volt arca. Létezett egyáltalán valaha is G. Péter? Nem tudjuk. De ma is sok millióan hasonlítanak rá.