Gáspár Annamária

Gáspár Annamária (Máramarossziget, 1985.) összetéveszthetetlen hangulatú képi kompozícióit a magas ábrázoló és technikai tudás jellemzi. Művészettörténeti tanulmányai és a japán kultúra mélyebb megismerése hatással volt a képzőművészetének meghatározására. Művein a központi alakok vagy figuracsoportok mögött, jellemzően a művész egyik védjegyévé váló monokróm, főként markáns aranyszínű háttér húzódik, amely a kép hangulatától függően koptatottabb vagy egységesebb. Az arany használata a művészettörténeti tradíció által műveinek időntúli szakralitását hangsúlyozza, alátámasztva legfőbb témáját, a női ideál és szerepvállalás, valamint az egyéni és a társadalmi elvárások közötti feszültség örökös létjogosultságának kérdését a múltban, jelenben és jövőben. Emberábrázolásaihoz néhol saját magát használja modellként, de gyakran régi, talált fotókat vesz alapul. Festményeinek képi elrendezését gyakran az ismétlődő, egymás mellé sorakoztatott figurák és a kiüresedett tér meditatív kontrasztjából építi fel, humorba ágyazott kritikai hangvétellel. Képeinek kivágata időnként zavarba ejtő, véletlenszerű kompozícióként hatnak, amely asszimetriából izgalmas és játékos képi megoldások születnek.