M4

KristofLab

A Kálvin Téren készült videó loopolt verziója vetül hat kisebb méretű tetszőlegesen elhelyezetett képre. A hang intenzitásának nagyságához mérten változik a videó kiterjedése, így válik láthatóvá a metróállomás egészében, vagy tűnik el, és koncentrálódik csupán a vásznakra. Térérzékelésünk viszonylagosságát vizsgálom. Életterünk egyes részleteit ismerjük csupán. Az installáción keresztül a néző belekerül egy fiktív, mesterségesen irányított közegbe. Vajon felismerjük-e a helyszínt hat kisebb részletből? Hogyan változik a térélmény a videó változásától függően? The looped version of the video shot on Calvin Square is projected on six smaller sized canvases. The size of the video changes in relation to the intensity of the sound, so the metro station becomes visible as a whole, or disappears and concentrates only on the canvases. I examine the relativity of our space sensing. We know only some details of our living environment. Through the installation, the viewer enters a fictive, artificially directed medium. Do we recognize the scene from six smaller details? How does our space experience change depending on the changes of the video?