Alagútkorcsolyázó

drMáriás

drMáriás második korszakát a papírcsipkemotívumokból kialakított, erős poétikai tartalommal átjárt fekete-fehér alkotásai jellemzik. Ez a korszak robbantotta be művészetét a hazai és a nemzetközi művészeti szcénába. „... A gyerekek játéka a papirossal, a hajtogatás. S mi sem természetesebb, mint hogy a csipkén, a papiros vakító fehérségét ellensúlyozandó, eluralkodik a fekete... a hol applikált, hol megfestett papírcsipke, csipkézett papír mögött egy új dimenzió tűnik fel, valami aranyfonal – tán éppen az argonauták gyapjújából? – kezd el működni, kötődni-szövődni. Ez a kép harmadik dimenziója, amelyet feltételesen rajzosnak nevezhetnénk, de a rezes Jézusokhoz is köthetnénk. Van azonban ezeknek a képeknek, furcsa tárgyaknak egy negyedik dimenziójuk is. A papírhajó és papírrepülő a kék közeg jelzését követeli a végtelen sötétségben... a második fekete-fehér korszak, mint egy képregény is olvasható. Nézzük csak például, hogyan sakkozik magával, önnön testéből kivágott figuráival, hogyan mattol be magának, hogyan kerékpározik az arany-kék pókháló kusza sínén. Külön tanulmányt érdemelne az a mozzanat, ahogyan farkasszemet néz egy valós zsilettel – mert a lélek kész, de a test még gyenge: csipke!” Tolnai Ottó - költő, író, A csipkehúsú, A meztelen bohóc – képzőművészeti esszék, Forum kiadó, 1990