Váradi Violetta

világa fogta meg. A hagyományos, manuális kollázs-képszerkesztésről lassan áttért a digitális tervezésre, így vázlatait képszerkesztő programokkal készíti el, amelyekből végül olaj-vászon alkotásokat készít. Témái személyes indíttatásúak, nagyrészt saját emlékeit ábrázolja, de emellett gyakran használ szürreális, fantázia szülte figurákat is, valamint vonzódik az abszurd, meghökkentő témák iránt. Szívesen nyúl globális, társadalmi problémákhoz. Helyenként kissé ironikusan közelít meg egy-egy tematikát, illetve olykor műveinek kettős olvasatát is adva, szándékoltan túlzó módon ábrázol, amellyel egyrészt iróniát erősíti, máskor pedig ezzel a téma fontosságát hangsúlyozza. Festményei a klasszikus irányzatoktól eltérően a szép emlékek és a tetszetős látványvilág helyett a kevésbé kellemes eseményeknek állítanak emléket, amelyek ebből a szempontból egy társadalmilag is fontos feladatot látnak el. Erős hatású műveit direkt úgy alkotja meg, hogy mindenki szubjektív módon asszociálhasson jelentésükre, viszont a cím választás során óvatosan terelgeti a nézőt a saját belső világa felé.