A Godot Kortárs Művészeti Intézet online galériája
Kortárs magyar alkotó
Csernátony Lukács László
Budapesten élek és dolgozom.
2014-ben három hónapot töltöttem Dél-Koreában, a Szöuli Kortárs Múzeum (SeMa) meghívott ösztöndíjasaként,
2014-ben három hónapot töltöttem Dél-Koreában, a Szöuli Kortárs Múzeum (SeMa) meghívott ösztöndíjasaként,
A művészről
2013-ban Unicredit nagyalkotói díjat kaptam.
Érdeklődésem fókuszában az urbán folklór, a technokulturális identitás, a high & low interakciója és a poszthumán posszibilitás áll.
Konzum ikonokkal 2011 óta foglalkozom.
A Szuperheroizmus egy transzcendens univerzum, melyben bárkiből lehet szuperhérosz.
Hőstan és hiedelemrendszer, mely egyesíti magában a science fiction, a történelem, a futurológia és a hőskultusz elemeit,
a szociális fluiditás és a digitális genetika interakcióját, a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredését, a poszthumán,
szoftver alapú populáció lehetőségét (vagyis a technológiai szingularitást) és a transzhumán aktivitást. Groteszk és szatírikus,
posztgender, mágikus, heroisztikus és anti-heroisztikus. Figurái androgün mémek, melyek magukon hordozzák a technokulturális identitás,
az idegtudományok és az urbán folklór vizualitását.
Az állatvilág és a humán populáció között a szuperhős a hiányzó genetikai mozaikdarab.
A szuperhérosz egy evolúciós állomás: saját fajtáját egyedül képviseli.
A Szuperheroizmus feltételezi, hogy a szuperhérosz-populáció egy történelmi értelmezésben létező, szupraindividuális organizációra képes
és kutatásra alkalmas etnokulturális csoport.
A szuperhősből, mint jelenségből számtalan alternatív változatot alakított ki a közös ős-emlékezet, de a szuperheroista eszményrendszer
előrevetít egy pánheroikus ősalapot, mely minden heroista megnyilvánulás kiindulópontja.
Érdeklődésem fókuszában az urbán folklór, a technokulturális identitás, a high & low interakciója és a poszthumán posszibilitás áll.
Konzum ikonokkal 2011 óta foglalkozom.
A Szuperheroizmus egy transzcendens univerzum, melyben bárkiből lehet szuperhérosz.
Hőstan és hiedelemrendszer, mely egyesíti magában a science fiction, a történelem, a futurológia és a hőskultusz elemeit,
a szociális fluiditás és a digitális genetika interakcióját, a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredését, a poszthumán,
szoftver alapú populáció lehetőségét (vagyis a technológiai szingularitást) és a transzhumán aktivitást. Groteszk és szatírikus,
posztgender, mágikus, heroisztikus és anti-heroisztikus. Figurái androgün mémek, melyek magukon hordozzák a technokulturális identitás,
az idegtudományok és az urbán folklór vizualitását.
Az állatvilág és a humán populáció között a szuperhős a hiányzó genetikai mozaikdarab.
A szuperhérosz egy evolúciós állomás: saját fajtáját egyedül képviseli.
A Szuperheroizmus feltételezi, hogy a szuperhérosz-populáció egy történelmi értelmezésben létező, szupraindividuális organizációra képes
és kutatásra alkalmas etnokulturális csoport.
A szuperhősből, mint jelenségből számtalan alternatív változatot alakított ki a közös ős-emlékezet, de a szuperheroista eszményrendszer
előrevetít egy pánheroikus ősalapot, mely minden heroista megnyilvánulás kiindulópontja.
