Dereng

Boros Dorina

A mű egyszerű tömör fa formáit a vékony könnyed, szinte rajzszerű sárgaréz rudak ellensúlyozzák. Az eltérő felületek találkozása érzékeny vizuális ritmust hoz létre, melyet a fény és az árnyék tovább alakít. Egyszerre idézve fel ezzel építészeti struktúrát és tájszerű asszociációkat. A dolgok lényegükig csupaszításával a szobor a hiányra és az ürességre egyaránt koncentrál, miközben egyfajta csend kíséri végig a kompozíciót.