A Godot Kortárs Művészeti Intézet online galériája
Kortárs magyar alkotó
Papp Ida Zsuzsanna
Papp Ida Zsuzsanna (Somogyi Zsuzsanna I 1998, Budapest) Pozsonyban és
Budapesten élő, intermediális
Budapesten élő, intermediális
A művészről
területen alkotó első generációs képzőművész. Alkotói
attitűdjére a kutató-kísérletező szemlélet a jellemző, kedveli a műfaji és médiumbeli
határok elmosását. Témáit személyes megéléseken keresztül globális jelenségekhez
kapcsolja (ember és természet kapcsolata, kelet-európai és női identitás, vizuális és
szellemi örökség, transzgenerációs traumák etc.) A többrétegűség, a transzparencia,
az idő-és valóságrétegek gondolati és anyagi szinten is meghatározó elemei
munkáinak, emiatt szívesen alkalmazza a montázs-kollázs technikákat. A ByGodot-
on látható munkái a 2023-as Metamorphosis sorozatának elemei, melyek mind
kétrétegű analóg fotómontázsok. A képek a mesterséges körülmények között tartott
trópusi növények (üvegházbeli ill. szobanövények) és az emberek közötti
kapcsolódási, egyesülési, átváltozási kísérlet momentumait ragadják meg. A növény-
ember párhuzam és a kettő egymásba alakíthatóságának ötlete a görög
mitológiában gyökerezik, megtestesítői például a nimfák, akik fává, rétté, vízeséssé
tudnak válni. Ezeket az átváltozástörténeteket Ovidius római költő gyűjtötte össze a
címadó Metamorphoses kötetben. A képek a növény-ember, bezártság-szabadság,
anatómia-botanika, természetes-mesterséges, valóság-fantázia fogalompárok köré
attitűdjére a kutató-kísérletező szemlélet a jellemző, kedveli a műfaji és médiumbeli
határok elmosását. Témáit személyes megéléseken keresztül globális jelenségekhez
kapcsolja (ember és természet kapcsolata, kelet-európai és női identitás, vizuális és
szellemi örökség, transzgenerációs traumák etc.) A többrétegűség, a transzparencia,
az idő-és valóságrétegek gondolati és anyagi szinten is meghatározó elemei
munkáinak, emiatt szívesen alkalmazza a montázs-kollázs technikákat. A ByGodot-
on látható munkái a 2023-as Metamorphosis sorozatának elemei, melyek mind
kétrétegű analóg fotómontázsok. A képek a mesterséges körülmények között tartott
trópusi növények (üvegházbeli ill. szobanövények) és az emberek közötti
kapcsolódási, egyesülési, átváltozási kísérlet momentumait ragadják meg. A növény-
ember párhuzam és a kettő egymásba alakíthatóságának ötlete a görög
mitológiában gyökerezik, megtestesítői például a nimfák, akik fává, rétté, vízeséssé
tudnak válni. Ezeket az átváltozástörténeteket Ovidius római költő gyűjtötte össze a
címadó Metamorphoses kötetben. A képek a növény-ember, bezártság-szabadság,
anatómia-botanika, természetes-mesterséges, valóság-fantázia fogalompárok köré
