Magyar Ágota

2019-ben festőművész diplomát szerzett a skóciai Robert Gordon University Gray’s School of Art intézményében, Aberdeenben, majd 2025-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművész mesterszakán diplomázott.
Korábbi munkáiban az épített környezet és a társadalmi rendszerek struktúrája foglalkoztatta. Az elmúlt években figyelme egyre inkább a városi természet felé fordult: azok a helyzetek érdeklik, ahol a növények és az ember által kialakított terek egymás mellett, folyamatos változásban jelennek meg.
Jelenlegi festészeti munkái városi tájképek, amelyekben a természet városi jelenlétét és a városok visszazöldítésének lehetőségeit vizsgálja. Fontos számára az épített környezet és a növényzet harmonikus együttélése, valamint azok a zöldfelületek és köztes terek, amelyek lehetőséget adnak az ember és a természet közötti kapcsolatra.
Munkáira hatással van egy belvárosi klímakertben végzett önkéntes munka, amely közelebb hozza számára a zöldfelületek jelentőségét. Fontosnak tartja, hogy a városban élők számára is legyen lehetőség a természethez való kapcsolódásra. A növekedés és a kibontakozás ritmusa festményeinek formáiban, színeiben és felületeiben is megjelenik.
A festék rétegzése és a kollázstechnika fontos része festészeti folyamatának. A különböző festékrétegek, papírok, textúrák és természetes anyagok egymásra épülésével a képek fokozatosan alakulnak ki. Egyes részletek láthatóak maradnak, mások eltűnnek vagy újabb rétegek alá kerülnek. A kép így folyamatosan változó felületté válik, amelyben a korábbi és az újabb elemek egyszerre vannak jelen.
Festményeiben a geometrikus és organikus formák találkozása adja a képek egyik fontos feszültségét. A rendezett, épített struktúrák mellett megjelenő szabadabb formák a természet növekedését és változását idézik. Ez a kettősség a városi tájképekben egy lehetséges együttélés képét is felveti, ahol a természet nem háttérként jelenik meg, hanem a városi élet szerves részeként.
A természet pontos ábrázolása helyett inkább azt keresi, hogyan tudja a növények formáit, ritmusát és változását saját festészeti nyelvébe átültetni. A festés számára megfigyelés, kísérletezés és folyamatos keresés – egy lehetőség arra, hogy új szemmel nézze a városi környezetet, és azt, hogyan élhetünk benne a természettel együtt, nagyobb egyensúlyban.