Mizsák Gergő

Mizsák Gergő festészetén belül az absztrakció és figuratív ábrázolás együtt élésének tökéletesítésére törekszik. Célja, hogy megtalálja azt a tökéletes egyensúlyi állapotot, amelyben mind a két, merőben eltérő nagy stílusirányzat képes érvényesülni a vásznon. Munkáira jellemző, hogy nem csupán a figurális ábrázolás, hanem az anyagtani különbségekből adódó részletek is jelentős szerepet kapnak egy adott képen belül. Ezeknek a már-már expresszívnek mondható lüktetése, valamint az ezt finoman kiegyensúlyozó részletgazdagabb ábrázolásmód a festményen belül egyszerre hoz létre a minimális feszültséget és stabilitást, amelyet a hideg és a meleg színek egy képen belüli ütköztetése fokoz tovább.

A művein helyenként megfigyelhető expresszív ecsetkezelése és az azokból felszabadult gesztusok a megszokottal ellentétben nem zaklatottságot, hanem egyfajta nyugodtságot árasztanak, amelyet Mizsák tudatosan alkalmaz művészetterápiaként. Minden alkotásán felfedezhetünk visszatérő elemeket, amelyek egy része szakrális, de találhatunk szimbolizmusra utaló jeleket, formákat is. Ezen túlmenően megtalálhatjuk a festményein az önmagát kereső, folyamatosan instabil művész már-már entitásként feltűnő, néhány esetben önmaga aurájával kiegészülő alakját.