Arra pedig senki nem gondol, hogy a növényeknek is lehet agorafóbiája.

Vörös Viktória

A tehetetlenség és a sorsunk fölötti irányítás volt a fő szempont, amit szerettem volna bemutatni és ehez társítani a növényeket, mint elszenvedőket. Hiszen a növények ott nyílnak ki és hervadnak el ahova a szél viszi a magjukat, nincs beleszólásuk az életükbe. Ha szobanövényt tart az ember ez az érzés, gondolat erősödik, hiszen egy természetellenes élőhelyre telepítjük be és oda tesszük ahova gondoljuk. Az agorafóbia ezt a kettős gondolatmenetet mutatja be a festményen. Hiszen aki agorafóbiás ő fél a nyílt tértől, vagyis tériszonyos. Ennek a szónak pedig több értelmezése is van, hiszen félhet valaki a tágas tértől ezáltal ő "bezárja magát" a személyes terébe, otthonába, vagy félhet a magasságtól is. A festményen két növényfajt ábrázoltam amik egy üvegdobozba beszorítva élnek, félve a tágas tértől és emellett egy falra is fel vannak lógatva tériszonyosokként, de az életükbe nincs beleszólásuk, csak csendes elszenvedőik.